Ott hagytam abba a tegnapi posztban (mit számít a röpke egy év, mi közben elillant...), hogy visszatérek Vittorio Caprioli és Jean-Louis Trintignant nyüstölésével. Félig-meddig fogom beváltani az ígéretet, mivel Trinignant önálló posztot, sőt, akár sorozatot érdemel, még erősen zanzásítva is…